A Magyar Demokratikus Charta tüntetést tartott 2010. november 2-án Nagy Imre szobránál.

Levél

2010.12.12. 21:27

 Sziasztok!

Édesapám nyugdíjas, s ma kapott egy levelet az ONYF-től (feladóként az ő címük volt a borítékon!). Kibontottam.

Húsz év után megválok az SZDSZ-től: máshol folytatom a politikát.

Pofátlan végkielégítések

2010.12.06. 14:29

  • Elnök úr!

  • Mondjad, Jánosom.

Amíg Orbán Viktor a közélettől elvonulva kedvenc koponyájával beszélget, Gyurcsány Ferenc egyre inkább elemében érzi magát.

Ezt a kérdést sokan sokféleképpen válaszolják meg, és azt gyanítom, még sokáig vitatkozhatunk az okokon.

Lenhardt Balázs jobbikos országgyűlési képviselő a Nemzeti Színház előtti tüntetésen kijelentette, hogy a teátrum igazgatója, Alföldi Róbert „beteg és perverz ember”, mert „nyíltan propagálja az aberrációt, a homoszexualitást", s pártja addig nem nyugszik, amíg a színház épületének tetején nem árpádsávos zászlót lenget a szél.

Kevés az esély arra, hogy az Európai Bizottság bármilyen érdemi lépést tegyen a magánnyugdíjrendszer lerombolására készülő Orbán-kormányzat ellen. A második pillér mellett kitartó pénztártagok számára az összefogás és a kollektív pereskedés szolgálhat reménnyel. Magyarország legfeljebb a makrogazdasági célok teljesítésének elmulasztása miatt kaphat idővel megrovást.

Ungvári Tamás - Kulturkampf

2010.12.02. 14:50

 

Egyik tavaly megjelent könyvem, a „Feledés enciklopédiája” váratlanul sikeres lett. A kiadóm eldöntötte, hogy úgynevezett hangos-könyv formájában is kiadja. Bevonultam tehát a budapesti Nemzeti Színház hangstúdiójába, hogy saját előadásomban rögzítsük a könyvem jó harmadát. Egy kiváló hangmérnök, s egy tapasztalt rendező segített, ha belegabalyodtam a saját szövegembe.

- Mi, magyar közgazdászok, akik részt vettünk az elmúlt évtizedek eredményes reformjainak kidolgozásában és megvalósításában....

Orbán Viktor sorozatos törvénysértéseinek újabb állomásához érkeztünk. Korlátozzák az Alkotmánybíróság jogát, hogy a parlament által hozott törvényeket – vitás esetekben – összevesse az Alkotmánnyal. Olyan törvényt ugyanis nem lehet elfogadni, amely nincs összhangban az Alkotmánnyal. Orbán viszont kénye és kedve szerint akar törvényeket hozni. Ha akarata törvényt sért, megváltoztatja a törvényt, ha a törvény sérti az Alkotmányt, megváltoztatja az Alkotmányt, ha az Alkotmánybíróság mindezt törvénytelennek találja, megszünteti az Alkotmánybíróság jogát, hogy ebben nyilatkozzon. Nem a szándékot igazítják a törvényekhez, hanem a törvényeket a szándékhoz.

A hazai hatalmi viszonyokat elemző legutóbbi cikkem óta (A demokráciából az autokráciába, augusztus 28.) sok víz lefolyt a Dunán. Sok mocskos, zavaros víz, ami után alig maradt valami az 1989-ben született demokratikus jogállamból. De hagyjuk a metaforákat: nézzük a tényeket. Először is a fogalmakat. Az autokrácia (magyarul: egyeduralom) a hatalomgyakorlás kizárólagos formája. A főhatalommal bíró politikai erő előtt nincs akadály: nincs más autoritás, aki és ami ellenőrizné, korrigálná, ellensúlyozná, fékezné a törekvéseit.

„A pártállam szolgálatára”; „Itt a vége: lebuktatjuk Orbán legnagyobb kritikusát”; „Dokumentumok Paul Lendvai kettős életéről”; „Exkluzív dokumentumok Paul Lendvai kettős életéről”; „Önkéntes informátorként jelentett 1985-ben Paul Lendvai a diktatúra külügyminisztériumának”; „Szinte szimbiózisban élt a Kádár-rendszer hivatalosságaival”.

Szabadrúgás

Az alkotmányokkal foglalkozó szakirodalomban jól ismert, hogy az alkotmányoknak a hatalom szervezeti elosztásán túl jelentős szimbolikus funkciói is vannak. Valahogy kifejezik a nemzet egységét, lehetőséget adnak az állampolgári identitás és büszkeség kialakulására vagy megerősödésére. Úgy tűnik, büszkeségre nem lesz okunk, de az alkotmányozás közben alakulnak a közösség határai, gyorsan kikerülhet belőle mindenki, aki gondolkodik.

„A kormány nem utal több pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak” – mondta a miniszterelnök oly természetes könnyedséggel, mégis a jövőért érzett felelősségtől áthatva, mintha a múltban utalt volna. Holott nem. Ez a jövőre vonatkozó állítás a múltra nézve hazug.

A költségvetés a gazdaságpolitika hű tükörképe. A 2011-es költségvetési tervezet jól mutatja, hogy az új kormány nem ismeri az európai gazdaság valódi helyzetét, a hazai gazdaság belső mozgatórugóit, de még a felelős költségvetési politika széles körben elfogadott alapszabályait sem.

Évek óta sokan szorgalmazták az egykulcsos személyi jövedelemadózásra való áttérést, így 2000 óta – az én ellenkezésem dacára – egykori pártom, az SZDSZ is.

Magyarországon a demokratikus időszakok a rendszerváltozásokhoz kötődnek, és átmenetiek. 1918 novembere és 1919. március 21-e között, 1945 után (látszólag) jó két évig, 1989 után pedig több mint két évtizedig tartottak. Van fejlődés.

Orbán Viktor miniszterelnökhöz címzett második, egyben utolsó nyílt levelét is megírta dr. Dániel Péter ügyvéd.

Holnap dönt a Ház a fideszes Lázár János által előterjesztett, a 98 százalékos különadóhoz kapcsolódó három törvénymódosításról. Az utóbbi napokban sok részlet változott, ám a különadót - a legújabb verzió szerint - 2005-ig visszamenőleg kellene megfizetni.

Állítsuk meg!

Már csak egyvalami állíthatja meg Orbánt

Önök nyilván nem érthetik, mi zajlik Magyarországon, hogy most ekkora az arcom. Nos, megpróbálom röviden vázolni. A parlamentben azt csinálunk, amit akarunk. Az alkotmánybíróságnak annyi. Jelenlegi államfőnk, aki a kommunista rezsim idején az elnyomott hoteligazgatók keserű kenyerét ette, a törvényhozás motorja. A számvevőszék és a közmédia a miénk. Az ellenzék egy fos. Most akkor mi a gond? Hm, Herman?

Nemigen akarnék vitatkozni a Népszava szerkesztőivel, sem a kiváló publicistával, Mészáros Tamással, de kénytelen vagyok megállapítani, hogy kissé alacsonyra tették a mércét a volt államfő legutóbbi nyilatkozatait méltatva. Mészáros szerint Sólyom és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jobboldali jogászprofesszorai "kíméletlenül elmondták véleményüket a kormány alkotmányozási terveiről, különösképpen az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról". Olyannyira, hogy "ennek a határozott állásfoglalásnak a jelentőségét nem lehet eléggé megbecsülni". (Itt és most, november 13.) A lap ugyanez alkalomból egyenesen "A nap embere" rovatban szerepeltette az exelnököt - minden irónia nélkül. "Végre, Sólyom is világosan beszél a forradalmi többség törvényhozásáról" - írták őszinte elismeréssel.

Nem hiszem el. Nem hiszem el, hogy egy olyan kormány, amely valóban rendkívüli választói felhatalmazással rendelkezik, és megcsinálhat bármit, amit akar, a lehető legrosszabbat hozza ki magából. Nem hiszem el, még mindig nem akarom elhinni, de a tények nap mint nap megcáfolnak. Még ma sem hiszem el, hogy a Fidesz vezetése már hatalomra jutása előtt nem vette észre, mennyire nincs mozgástere a világválságban egy olyan, gazdaságilag meggyengült országnak, mint Magyarország, és makacsul ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy neki akkor is lesz.

süti beállítások módosítása